Wednesday, November 18, 2026

Nyomás és vízigény kiszámítása a kerti öntözőrendszerhez

A kerti öntözőrendszer akkor működik jól, ha a víz minden szórófejhez és csepegtetőhöz elég erővel és elég mennyiségben jut el. A tervezés első lépése a fejek kiválasztása előtt áll: tisztázni kell, mennyi víz érkezik a csapon, és mennyi kell a kertnek.

Miért fogy el a nyomás a vezeték végén?

Az öntözőcsőben a víz súrlódik a falnak, ezért minden méteren veszít valamennyit az erejéből. A veszteség a hosszú ágakon összeadódik, így a vezeték végén lévő szórófej gyengébben locsol, mint az első. A hibát gyakran az okozza, hogy egy vékony ágra túl sok fej kerül, vagy túl hosszú csőszakasz tartozik ugyanahhoz a körhöz. A szűkebb csőátmérő nagyobb ellenállást jelent, ezért a fővezetéket a szórófejek számához kell méretezni.

Mielőtt bárki kicserélné a fejeket, mérje meg a nyomást a csatlakozásnál manométerrel, majd egy-két távoli fejnél is. Ez öt perc alatt elvégezhető, és megmutatja, hogy a gond a kertben van-e, vagy a városi hálózat nyomásában. Ha a különbség nagy, a szűk keresztmetszet a vezetékben van, és a fejek cseréje ezen nem segít.

Vízigény kiszámítása lépésről lépésre

A vízigény számítása egyszerűbb, mint amilyennek első pillanatra tűnik. Először a kertet zónákra kell bontani, mert a gyep, az ágyások és a cserjék eltérő vizet kívánnak, ezért külön szakaszba érdemes őket szervezni. Ezután meg kell mérni a területeket négyzetméterben. Végül a heti igény szorzása következik: 1 négyzetméter területre kapott 1 mm csapadék 1 liter vizet jelent, így a 100 négyzetméteres gyep, amely hetente 25 mm-t kap, 2500 litert igényel.

Vízhozam ellenőrzése

A rendszer kapacitását a kerti csap vízhozama határozza meg. Töltsön meg egy 10 literes vödröt, és jegyezze fel, mennyi idő alatt telik meg. Így percenkénti literben megkapja a tényleges értéket, amelyből kiderül, hány zóna futhat egyszerre.

  • Rajzolja le a kertet zónákra bontva
  • Mérje meg a területeket négyzetméterben
  • Mérje le a csap vízhozamát vödörrel
  • Számolja ki az egyszerre futó zónák összes igényét

Csepegtető vagy szórófej: mikor melyik

A két rendszer ugyanarra a feladatra más nyomást és vízmennyiséget igényel. A csepegtetőket jellemzően 1-2 bar körüli nyomásra tervezik, és egy-egy csepegtető óránként gyakran 2-4 litert ad le, így sorokhoz, ágyásokhoz és cserjékhez való. A szórófejek általában 2-3 bar nyomást várnak, és nagyobb felületre szórnak, ami gyepnél és nyílt területen előnyös.

Ha a kert nagy része gyep, a szórófejes ág a döntő. Ha viszont inkább ágyások és fák vannak, a csepegtetés kevesebb vizet enged el párolgásra és lefolyásra. A két típust külön zónába kell rakni, mert nyomásigényük eltér.

Mi történik akkor, ha egyetlen vezetéken ugyanazon a napon mindkét típus fut? A válasz a zónák sorrendjén és a nyomás napközbeni ingadozásán múlik.

Nyomás és vízigény kiszámítása a kerti öntözőrendszerhez

A kerti öntözőrendszer akkor működik jól, ha a víz minden szórófejhez és csepegtetőhöz elég erővel és elég mennyiségben jut el. A tervezés e...